Drakula
     

        "Mindannyiunk k�pzelet�ben Drakula eleg�ns, frakkos �r, akinek hideg k�zfog�sa, el�ugr� szemfogai, par�zsl� szemei borzong�st keltenek nemcsak a Drakula-reg�nyek - �s filmek szerepl�iben, hanem benn�nk, olvas�kban �s n�z�kben egyar�nt. Ezt a Drakul�t egy �r reg�ny�r�, Bram Stoker teremtette k�zel sz�z �vvel ezel�tt. A Drakula c�m� reg�ny csek�ly irodalmi �rt�ke ellen�re is a "pszichol�giai horror" egyik jelent�s alapm�ve lett. Stoker v�mp�r-Drakul�ja m�g�tt neves t�rt�nelmi szem�lyis�g �ll, aki a XV. sz�zad m�sodik fel�ben, Havasalf�ld�n uralkodott, s m�r �let�ben eur�pai h�rn�vre tett szert kegyetlen tetteivel �s t�r�kellenes harc�val. �gy h�t Stoker reg�nye igen bonyolult t�rt�nelmi �s n�prajzi hagyom�nyokon alapul, hiszen a v�mp�rhit is t�bb sz�z �ves kelet-eur�pai hagyom�nyra vezethet� vissza.

        A Drakula-t�rt�neteknek sz�mos magyar vonatkoz�sa is van. Maga a Drakula n�v eredete Luxemburgi Zsigmond kor�ba ny�lik vissza. Drakula apja, a havasalf�ldi uralkod� csal�d sarja, Vlad, tagja lesz a S�rk�nyos T�rsas�gnak, s felveszi a Vlad Drakula ("draco", mint s�rk�nyos, illetve "drakula" mint rom�nul a d�mon) nevet, mely �tsz�ll fi�ra is. A fiatal Drakul�t Hunyadi J�nos veszi v�delme al�, s � maga seg�ti tr�nra. K�s�bb M�ty�s kir�ly p�rtfogoltja eg�szen 1462-ig, amikor a magyar kir�ly elfogatja �s tizenk�t �ves budai �s visegr�di fogs�gra �t�li. Ezut�n ism�t Havasalf�ld tr�nj�n tal�ljuk, majd n�h�ny h�nap m�lva ellens�gei meggyilkolj�k. Kegyetlens�geir�l m�r a XV. sz�zad m�sodik fel�ben a nagy n�met keresked�v�rosokban, N�rnbergben, L�beckben, Bambergben, Ausburgban, Lipcs�ben 6-8 oldalas bros�r�k, azaz �js�glapok jelennek meg. P�ld�ul a l�becki kiad�s egyetlen p�ld�ny�t az Orsz�gos Sz�chenyi K�nyvt�rban �rzik.(...)"

                            Mai V�mp�rok
 

V�mp�rok l�teznek, de ezek nem emberi form�ban vannak, mint ahogy a legenda tartja. A F�ld l�trehozott olyan �l�l�nyeket, amelyek harapnak �s v�rt sz�vnak - a v�rsz�v� denev�rek, amelyek bizonyos tr�pusi orsz�gokat gy�t�rnek, �s a legel� szarvasmarh�kat v�rvesztes�ggel gyeng�tik meg. A v�rsz�v� denev�rek lenn�nek a v�mp�r legend�k alapja? �gy is lehet mondani, mivel a legenda egy hasonl� �l�l�nyre alapoz�dik, amelyik egy m�sik vil�gban fejl�d�tt ki. Mint ahogy s�rk�nyokat is hoztak a F�ldre idegenek az �nmagukat-szolg�lni orient�ci�b�l, hogy megf�leml�ts�k az embereket, akiket k�s�bb a soraik k�z� rem�ltek verbuv�lni, �ppen �gy lettek nagym�ret� v�rsz�v� denev�rek a F�ldre hozva.

Akkor mi�rt lett a denev�r legend�j�b�l ember? A l�togat�sok �jszaka t�rt�ntek, mivel ezek a denev�rek a f�ldiekhez hasonl� m�don fejl�dtek ki, vinnyog� hangokat haszn�lva egyfajta radark�nt, �s a s�t�ts�g biztons�g�t haszn�lva a ragadoz� madarak elker�l�s�re, melyek a r�gcs�l�kat egy teljes �rt�k� �trendnek tekintik. Az import�lt denev�rek nagyok voltak, �m v�konyak. Rep�l�s k�zben �gy n�ztek ki, mint a f�ldi denev�rek, de miut�n lesz�lltak, a felhajthat� sz�rnyaik �gy n�ztek ki, mint kiny�jtott karok - a v�mp�r a fekete gall�ros k�peny�ben. V�r�s szemek? Igen, csakugyan, b�rmely k�zeli f�nyre a szemek, amelyekb�l hi�nyoztak az �les napf�nyben sz�ks�ges v�d� pigmentek, csak a v�r sz�n�t mutatt�k �ppen a szem fel�lete alatt. �s ahogy n�h�ny sz�r�s majomnak a F�ld�n sz�rtelen, s�padt pof�ja van, pont �gy volt ezeknek a v�mp�r denev�reknek sz�rtelen pof�juk. Az�rt �ket v�lasztott�k az �nmagukat-szolg�l� idegenek, mert hasonl�tottak az emberekre, az alkonyatban. A hal�lra r�m�tett �ldozatok, megdermedve a f�lelemt�l, megsz�lt�k a term�szetf�l�tti er�k v�mp�r-m�tosz�t.

Megtal�lt�k �ket �s meg�lt�k �ket kar�kkal? Meg�lt�k �ket b�rmivel, ami k�zn�l volt, amikor felfedezt�k �ket a s�t�t od�ikban, �s ami a legt�bbsz�r k�zn�l volt, azok fakar�k voltak. A ker�t�soszlopokat kic�vekel� parasztok a hegyes v�geket haszn�lt�k fel arra, hogy a vad�llatok t�mad�sait elh�r�ts�k, �s a legt�bb esetben ez volt az egyed�li rendelkez�sre �ll� fegyver, amikor v�mp�rok t�mad�sa ellen v�dekeztek.